Ma van az elkövetkező életem első napja. Elhatároztam, hogy a Rules of the Game- et végig csinálom ha törik ha szakad. És ide ebbe a blogba le is írom az élményeimet és a sikereimet.

Day 1

MISSION 1: Evaluate Yourself

Write one or two sentences describing how you believe other people currently perceive you.

Szerintem aki ismer az bír engem, szeret de legalább is humorosnak jó fejnek tart, kevés ellenségem van és azok ellen sem harcolok, inkább csak semmibe veszem őket. Aki viszont nem ismer az közömbös irántam, nem keltek fel érdeklődést a karakteremmel.

Write one or two sentences describing how you'd like to be perceived by others

Szeretném ha sármosnak tartanának és érdekesnek, humorosnak, akivel jó együtt lenni jó a társaságában lenni de aki nem szorul másokra és egy kihívás. Egy erős karakter akarok lenni, aki mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

List three of your behaviors or characteristics you would like to change

magabiztosabb , nyíltabb, pimaszabb(= lazább, bevállalósabb) szeretnék lenni

List three new behaviors or characteristics you would like to adopt.

beszédes, sármos (sex talk), kihívás

MISSION 2: Reading  ...

MISSION 3: Operation Small Talk
Your first field assignment: Make small talk with five strangers today.

The answer doesn't matter. Whether you receive a long story ora cursory grunt in response, you've completed the mission simply by openingyour mouth and speaking to a stranger.

Sose gondoltam volna, hogy ez ilyen rohadt nehéz lesz.

Bementem suliba reggel, mondom majd suliban, hát nem... Utolsó előtti órán infón olvastam Mr. Tricky új élményét. You're a player. Megerősített. Találkoztam ebéd után a Zolival. Bementünk az Árkádba és próbáltunk összeszedni egy elég bátorságot, de nem ment, inkább elbeszélgettük az időt. Nem tudtunk mit csinálni, nem szedtük össze az elég bátorságot. Összeadtuk a félelmeinket ahelyett, hogy leromboltuk volna egymásét. Mérges voltam amikor kijöttünk és nem sikerült semmit se tennünk, elváltunk, aztán buszmegállo helyett szoliba mentem. És nem tudtam elviselni a saját gyengeségem. Többször letudtam már győzni magam, nem véletlen vagyok narancsöves. Mégis ez a legnehezebb, de képes vagyok rá. Hát visszamentem szoli után az Árkádba. Egy kör semmi. Egyszer csak nézem vannak kiállítva lent mamut csontok meg ilyenek amik a közelből kerültek elő. Tudtam már mivel nyitok, de az emberek nagyrésze nem szereti ugyanazt nézni ha vitrinben van mint a másik. I don't know why. Mind1. Összeszedtem a bátorságom és két méretes mamut csontnál a mellőlem épp ellépőnek azt mondtam, hogy hihetetlen nagyok, nem? Ő épp ellépett és csak visszanézett mert ment el de tartotta valameddig a szemkontaktust, mondtam magamban, hogy 1. Aztán egy nő és egy néni. Egyre nem emlékszem, aztán az árkád másik felén megyek fel a mozgólépcsőn mert már untam a banánt ott volt egy láma arcu gyerek kérdeztem tőle: Láttad a mamut csontokat lent?- NEm - Hatalmasak. Az 5ödik valahogy csak nem jött ki a számon. Mondtam majd a buszon vagy a megállóban, hát a buszon ott volt a Patrik, mondom fasza. Leültünk, kérdeztem látta-e a Valami Amerika 2őt.NEm... ott ált egy kopasz gyerek az ülések mellett, néha itt áll a havihegyi megállóban, de nem vágom. 2szer 3omig számolás után megkérdeztem tőle.Azt mondta nem, de elég kedvtelennek tűnt lehet nem az ő napja volt, mindenesetre misson passed.:) So That's my day. My day 1.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.